Az elmúlt héten

Nem volt semmi időm írni nektek, pedig akartam. Élménybeszámolni a koncertről, meg minden. Mert ugye hétvégén voltam WMD koncerten. Ami nagyon jó volt. Játszották a kedvenc számomat a Fényérzékenyt. :) Aztán hét közepe táján teljesen lebetegedtem. Újra. Ami nem volt jó, mert konkrétan meg sem tudtam szólalni, annyira fájt a torkom. Na mindegy, már túl vagyok a nehezén. :)
Kedden találkoztam T-vel (dobpergés) ami ugye tökre jól sikerült. :) Annyira jól éreztem magam, de azt hiszem az ő nevében is nyugodtam elmondhatom ugyanezt. Bár a film, amit megnéztünk egy nagy kalap sz@r volt (Rémségek Cirkusza) egy újabb fantasztikus könyvből csináltak a sztárgyárban tömegcikket, sablonos sztorit...egyszóval elrontották. :( De utána tökjó volt. Beültünk a Móriczon egy kellemes helyre, beszélgettünk meg minden (újabb dobpergés) nah és az lett a vége, hogy megcsókolt és tisztára aranyos volt (na jó, erről nem tudok normálisan nyilatkozni) szóval az a lényeg, hogy most mi egy pár vagyunk vagy mi. :D Csak az a baj, hogy annyira para. Mármint ÉN, vagyok annyira para. Teljesen kivagyok, hogy valamit elrontok, vagy hülyeséget csinálok, vagy valami...jah és a kedvencem: esetleg rájön, hogy tetszik nekem...mármint erre gondolom rájött, csakhogy...na szóval az a hipotézisem: hogy ha tudatában van, hogy igenis tetszik nekem, nagyon, akkor elbízza magát, és átver, ha nem tudja, csak úgy gondolja, hogy esetleg, egy kicsit tetszik nekem, akkor nem bízza el magát, és nem ver át. Gondolom ez most hülyeség, de valamiért bennem maradt ez a félelem...valószínűleg mert ha megtudja milyen érzéseim vannak, akkor kiszolgáltatottá válnék. Persze, voltam már ilyen helyzetben (többször is) de volt hogy megütöttem a bokám...szóval lehet emiatt...de ez idővel elmúlik...ugye?
Szóval holnap találkozunk, és lehet hogy bemutat(?) egy barátjának. :S Na igen. Még ez is tök para. Az hogy be kell mutatni egymás barátainak, meg minden a másikat. Ez akkora para. Főleg nálam, mert az ő ismerősei, ilyen nagy arcok (gondolom) és emiatt is tökre stresszelem magam, meg hogy majd nem fogadnak be, mert nem illek közéjük, mert én nem vagyok ARC. Én egy tök átlagos csajszi vagyok, és az ami átlagos, az unalmas is, szóval nem nem fognak befogadni, mert nem illek bele a közösségükbe. Hát csak ilyesmikről gondolkodom mostanában. Tele van a város...hisztivel.