Angyal

Basszus! Most, hogy hallgattam Zí blogján a Kalapács Angyal c. számát, valahogy megütötte a fülem az első néhány sor. Eddig valahogy nem volt alkalmam így megfigyelni, meg annyira nem is érdekelt, mindig csak felületesen hallgattam ezt a dalt. DE most hogy végre figyeltem is: Basszus -így magamban- ez olyan ismerős...de honnan? Honnan? És akkor beugrott...sms...november 6...rá négy napra találkoztunk először. Ennek a dalnak az első versszakát küldte el T. Mondok: Wow. És ez így megy azóta, mióta belémhasított a felismerés. Nem az a meglepő, hogy egy dalból idézett, hanem az, hogy épp ebből. Még akkor sem lenne benne semmi durva, ha nem tudnám, hogy a legjobb barátnőm kapcsolatában jelentősége van...de tudom, és így durva. Mármint ne értsetek félre, csak azt találom wownak, hogy a két srác mennyire együtt gondolkodott (eltérő időben...bár nem vagyok benne biztos milyen nagy vagy kicsi az eltérés) amikor két lányról ugyanaz a dal jutott eszükbe. Bár ha csak 'két lányról' lenne szó, akkor sem lenne meglepő, de 'véletlenül' épp legjobb barátnők. Mennyi volt ennek az esélye? Annyi szép dal van, ami nőkhöz szól, nőkről szól, meg szerelemről. Rengeteg másikat választhattak volna, de 'véletlenül' mindkettőnek épp erre az egyre esett a választása. Költői kérdés: Mit NEM tudunk implikálni?
"Nem látom, csak álom, ahogy útra kelsz felém

Hangod szirén ének buja vágyam tengerén
Talán te is álmodsz rólam, felhő párnád bársonyán
Jöjj el Angyal, suttogja a szám
Ne várjak tovább"