Szombaton voltunk felköszönteni anyát. :) Tökre jó volt, csinált finom sütit, meg kaját meg minden és tökre nagyon jó volt. És örült a meglepinek. :)
Vasárnap meg moziztunk, és előtte kaptam gumicukrot. :) A Salt ügynököt néztük meg. Háth egész jó volt. DE utána sokkal jobb. Visszasétáltunk az Urániáig és útközben bementünk egy virágüzletbe, mert Zoli akart venni anyukájának. Ki is választotta, be is csomagoltatta de még úgy nézelődött...úgy a rózsák körül...fúúú én annyira zavarba jöttem, hogy alig tudtam kimenekülni az üzletből. Kint rágyújtottam, de már éreztem, hogy az arcomba tolul a vér és teljesen elpirulok. Próbáltam természetesen viselkedni mikor kijött, de teljes volt a zavarom. Ésésés kaptam tőle egy szál vörös rózsát. Az elsőt. Szóval a szeptember 19 piros betűs ünneppé lépett elő. ;)
Nagyon más: annyira, de annyira unom és annyira de annyira idegesít! (Bocs, de ezt muszáj volt. Tudom, hogy úgysem olvassa a blogom az az ember, aki a mondat alanya, de annyira idegesít. Wáááá. Na mindegy.)
no, grat a rózsához:):):)
VálaszTörlésmegértem, hogy anyudnak tetszett az ajándék:) tényleg szép:)
és am. meg kit unsz? ki idegesít?
már ha publikus...
Woááá! Hogymikvannak! Két bejegyzés így hirtelen a semmiből! Ezer éve nem hallottam rólad.
VálaszTörlésGrat a rózsához. A pasi tényleg édes. A nyaklánc tetszik. A ki idegesít téma engem is érdekel (= szólj, kit billentsek hátsón).
Puszi
jah aranyosak vagytok, de majd megoldom én...ha ilyen irányban haladnak a dolgok előre, akkor valamit muszáj lesz tennem...nem annyira publikus, mert bár kétlem, hogy olvasná a blogom, nem szeretném zavarba hozni, ha esetleg mégis.
VálaszTörlésnyaklánc nevében kösz a dicséretet :)
bocs hogy csak most válaszoltam, de kómáztam, majd holnap írok róla
pussz